Moszkva állítja, ők betartják az energetikai létesítmények támadására vonatkozó moratóriumot, Kijev nem

Miközben az orosz fegyveres erők teljesítik az ukrán energetikai létesítmények elleni csapásokra vonatkozó moratóriumot, az ukrán hadsereg naponta mér csapásokat az orosz energetikai infrastruktúrára – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Közölte: a közeli napokban nem várható, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök között ismét telefonos kapcsolatfelvétel történjen. Az eddig megbeszéléseket „nagyon-nagyon pozitívan” értékelte. Hangot adott álláspontjának, miszerint az Oroszország és az Egyesült Államok közötti gazdasági együttműködés óriási potenciált hordoz magában és stabilizáló szerepet játszhat az egész világ számára.

A szóvivő nem nevezte meg az időkeretét annak, hogy mikorra várhatók konkrét javaslatok az ukrajnai rendezésről. Mint mondta, még nincsenek egyértelmű körvonalai a békemegállapodásnak, de Moszkva és Washington részéről megvan a politikai akarat arra, hogy rendezés felé haladjanak.

Peszkov azzal vádolta meg az európai országokat, hogy Oroszország és az Egyesült Államok békékéért tett erőfeszítéseivel párhuzamosan „továbbra is a háború érdekében dolgoznak, és minden lehetséges módon kinyilvánítják azon szándékukat, hogy tovább támogassák Ukrajnát és a kijevi rezsimet a háború folytatására irányuló törekvésében”.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Kommerszant című lapban kedden megjelent interjújában egyebek között szintén azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok, ellentétben az európaiak, elsősorban Franciaország, Nagy-Britannia és a balti országok vezetésének, valamint az EU és a NATO néhány más tagállamának „nekivadultságával”, igyekszik megérteni az ukrajnai problémát, és „mindenekelőtt megérteni a helyzet kiváltó okát, amely Washington-Brüsszel tetteiből fakad, akik a 2014. februári alkotmányellenes (kijevi) államcsíny megszervezésével és pénzelésével hatalomra juttatták a jelenlegi ukrajnai rezsimet”.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója, akit kedden Minszkben fogadott Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, újságíróknak kijelentette, hogy a rendezésnek magában kell foglalnia Ukrajna nukleáris fegyverektől mentes, semleges státusát, az ország demilitarizálását és a nácitlanítását, a 2014 után bevezetett összes diszkriminatív törvény hatályon kívül helyezését és Oroszország jelenlegi határainak elismerését. Nariskin azt is elmondta, hogy elsősorban Lengyelország és a balti államok szenvednék meg, ha a NATO agressziót követne el az orosz-fehérorosz Szövetségi Állam ellen.

Peszkov reagált Kaja Kallas uniós kül-és biztonságpolitikai főképviselőnek az EU tagországaihoz és tagjelöltjeihez intézett figyelmeztetésére is, miszerint „következményekkel” kell számolniuk, ha képviseltetik magukat Moszkvában a náci birodalom felett aratott győzelem napján, május 9-én megrendezendő katonai díszszemlén. Kallas felszólította őket, hogy hogy az európai támogatást kifejezve minél többször utazzanak Kijevbe.

– mondta.

Peszkov szerint Európában „vannak olyan államok, amelyek elutasítják az ilyen retorikát. Hangot adott véleményének, hogy Kallas kijelentését azoknak a szuverén országoknak kell értékelniük, amelyeket megfenyegetett.

A szóvivő hangsúlyozta: a Kreml örömmel lát mindenkit Moszkvában május 9-én, aki kész megosztani „ennek a napnak a büszkeségét és örömét” Oroszországgal.

„Különösen fontos ez most, amikor a nácizmus újból beköltözött Európába, és amikor nem látjuk Európában az egyöntetű akaratot az azonnali felszámolására” – fogalmazott.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke keddi Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy az „elborult ruszofób” Kallas az uniós országokhoz és tagjelöltekhez intézett „ultimátuma” a tisztelet megsértése azok emlékével szemben, akik feláldozták magukat, hogy megmentsék a világot a fasizmustól.

„Kallast el kell távolítani hivatalából, és az ENSZ nemzetközi bírósága elé kell állítani” – írta Vologyin.

A május 9-i díszszemlére szóló meghívást az uniós külügyi tisztségviselő által figyelmeztetett országok közül korábban Robert Fico szlovák miniszterelnök és Aleksandar Vucic szerb elnök fogadta el.
(MTI)

Nyitókép:Sergey Guneev / Sputnik / AFP